2008/12/15

Faro & az Algarve tartomány, Portugália I



Egy helyi mondas szerint a szombat napfeny nelkul Algarveben olyan, mint a vasarnap mise nelkul. Nagyjabol bejott a joslat, napsutesbol es szitalo esobol is volt reszunk, de ez me'g megbocsajthato december leven. Algarve (e.: algarv) Portugalia legdelebbi tengerparton (na jo, az Atlanti Ocean partjan) elnyulo tartomanyat a 13. szazad vegere sikerult visszahoditani a moroktol, de az arab hodoltsag jelei tobbe-kevesbe (inkabb kevesbe) ma is megfigyelhetoek az epitkezesben es a nyelvben is. A szamomra kimondhatatlan es meglehetosen furcsan hangzo Algarve es szamos telepulesnev "al" elotagja az arab nevelore vall. (Algarve - Al Gharb) A tartomany ma Portugalia legfelkapottabb udulohelye, bar a skandinav es angolszasz turistaknak mar az is boven megteszi, ha jo az ido es van valami tengerpart ahol ki lehet fekudni. Na meg a sor is occso'. A legdragabb tartomany arai igy is alacsonyak, foleg most a szezon utan, tapasztalataim szerint a szallas es autoberles mindenesetre olcsobb, mint Magyarorszagon. Ja, a repjegyert legitarsasagom pedig kerek 10-10 eurot szamlazott fel. Eljen az utoszezon es a fapadosok!
FARO
A portugalul (is) vilagitotornyot jelento Faro nevu kisvarosban vackoltuk be magunkat, elso nap itt neztunk szet. A lapos-mocsaras teruletre epult varos a tartomany kozpontja, ami nagyon csendesnek bizonyult, de nyaron moccani sem lehet itt a nyaraloktol. Faroban egyebkent nincsenek monumentalis vagy kozepkori epuletek. Ebben azert az angolok is kozre jatszottak, ugyanis 1596-ban teljesen kifosztottak, majd felgyujtottak a varost, ami megmaradt belole, azt pedig az 1755-os nagy foldrenges pusztitotta el. Csori portugalok!
A sok latnivaloval nem kecsegteto apro ovaros azert hangulatos es gyalogosan hamar korbe lehet jarni. A hazak tobbsege feherre van meszelve es tartozik hozza egy kis kert is. A varosban rengeteg narancsfa all, roskadasig tele gyumolccsel. Csodalkoztunk is, hogy miert nem lopjak szedik le a narancsot a helyiek vagy a turistak, aztan megkostoltunk egyet es rajottunk. Akarmennyire nagy es erettnek neznek ki, szornyen savanyu es kellemetlenul keseru izuek ezek a gyumolcsok. A hejja pedig masfel centis. Lehet, hogy narancsbol is van etkezesi es ipari/disz is?

A katedralis Faroban

a szobankbol erre a kis templomra lattunk ra, kulon felarert golyakat is telepitettek a tetejere
A Praia de Faro a varostol par kilometerre fekvo homokos tengerpart, csak nyaralo hazak es ettermek talalhatoak itt, semmi mas.
Masnap reggel elindultunk a parton Nyugat fele, ez a tengerparti szakasz van a legjobban beepitve, nem eppen a szo pozitiv ertelmeben, hatalmas szallodak es udulo ovezeteket lattunk egymas hegyen-hatan. A kepen Albufeira, de lehet, hogy Portimao varoska angol kerulete, nem emlekszem melyik, nagyjabol ugyanilyen jellegu mind a ketto.
A parton tovabb autozva Lagos fele mar sokkal baratsagosabb a kornyezet, a kepen Luz falu tengerpartja

A Ponta de Piedade sziklai Lagos mellett, kituno alkalom setalni es hajokazni egyet
Mindig akad par helyi arc, akik egy kis baksisert megmutatjak a barlangokat motorcsonakjukban. Sajnos kezdett felhosodni az eg, de meg igy is kellemes volt az ido.
Veraval


2008/12/07

Faro & az Algavre tartomány, Portugália II


A partonvonalon haladva tovabbra is Nyugatra tartottunk, mig el nem fogyott az ut Ponta de Sagres-nel, a szent hegyfoknal. A hajosok altal jol ismert veszelyes es sziklas szeljarta foldnyulvanyon egy erod es egy kis templom all, ami mendekkent is szolgalt a viharos idoben. Innen jol lathato a kontinens csucske, a Szent Vincent fok (Cabo de São Vicente), rajta Europa egyik legnagyobb teljesitmenyu, 1846-ban epult vilagitotornya, melynek fenye 60 kilometerrol is jol latszik.

az Atlanti Ocean fole magasodo 75 meteres sziklak


Sagres halaszfalu kikotoje

Valami Jamaica :)
mibol egyunk ma?
Ez mar Cabo de São Vicente, az egykoron a vilag vegenek tekintett Szent Vincent fok. Ha nem is a vilag, de Europa del-nyugati veget jelolo pont a kontinens partvonalat kovetve epp 5000 kilometerre van az eszt/orosz hataron levo Narva-Jõesuu-tol. (E9-es Europai Hosszutavu Vandorut) Jo kis tura lenne..

Innen Eszakra indultunk az 50 km-re fekvo Aljezur telepules fele. A kornyeken szamtalan gyonyoru un. "praia" (kb. part, termeszetes strand) talalhato. Egyre romlott az ido, erore kapott a szel is, de meg igy is kellemes ido volt. Elvegre tel van es az ocean partjan koricalunk, panaszra nem lehet okunk.

Masnap Farotol Keletre indultunk szetnezni. Itt nincsenek nagy szallodak, es elegge fejletlen terulet, ami nem feltetlenul negativ ertelemben ertendo, inkabb ugy, hogy a Faro es a spanyol hatar kozott huzodo part nincs kiepulve es tomegturizmusra raallva, igy jobban "portugalos". Reggel Olhão-ban kezdtunk a piacon, majd setaltunk egy kicsit a parton, elvezve a szep idot, aztan belevetettuk magunkat a kisvaros kozpontjaba.
A hazak tobbsege ki van csempezve es ugy neznek ki, mint egy rohado furdoszoba. Eppen ugy, ahogy anno Porto-ban tapasztaltam, eleg siralmas allapotban vannak az epuletek, bar van egy sajatos Haiti/Kuba hangulatuk, keveredve a helyi portugal es az eszak-afrikai arab stiluselemekkel.



Tavira-ban is szetneztunk, csendes, bajos, lepukkant kisvaros, feherre meszelt (es egykoron feher szinu) hazakkal.
Tavira felulrol
Tavira kozelrol
Estoi. A tipikus portugal, kek-feher mozaik kepekkel diszitett keramiamunkakkal (azulejo) diszitett rokkoko palotakertet mindenkeppen meg akartam nezni, a leirasok szerint iden oszre vegeztek a teljes epuletkomplexum renovalasaval. Ugy tunik kicsit csusznak, igy a palota jelenleg nem latogathato es ha hihetunk a helyieknek nem is lesz az, ugyanis valami luxusszallodava epitik at.
lepcsosor Estoiban
utcareszlet Loulé-ban