2008/10/15

Côte d’Azur I: Nice (Nizza) & Eze


Nizza (FR: Nice, I: Nissa) az egykori italiai varos es Giuseppe Garibaldi szulohelye kozel 150 eve a francia riviera (Cote d'Azur) meghatarozo kozpontja es Franciaorszag masodik legnepszerubb turista celpontja Parizs utan. Mivel csak viszonylag rovid ideje francia varos, egyben meg is valaszoltam a kerdest, miert hivjak magyarul Nizza-nak es nem Nisz-nek. Az Alpok 3 ezer meteres deli nyulvanyai es a Foldkozi-tenger koze beekelodott varos szinte egesz evben kellemes idojarasaval csabitja foleg tehetosebb latogatoit. Nizzat, mint udulohelyet az angol arisztokracia fedezte fel a 19. szazad elejen, akik telire egyszeruen idekoltoztek a kodos-nyirkos szigetrol. Az angolok az Angyalok-oblere keresztelt partszakaszt szep lassan a sajat elkepzelesuk es a kor elegans izlesenek megfeleloen alakitottak ki. Csak azert nem "brittesedett" el teljesen a varos, mert az orosz carok is felfedeztek a helyet es ok is ide jartak telelni meg rongyot razni egeszen az I. Vilaghaboruig. A korai feljegyzesek alapjan patakokban folyt a krimi pezsgo, es oh igen, es Lenin es Csehov is jart itt. Nizza hamarosan a pihenes, a semmitteves, de azt nagyon, a penzszoras es magamutogatas varosava valt es szerintem az is maradt, bar nem feltetlenul rossz ertelemben. A gazdag uri csaladok mellett egyebkent "ideszoktak" a szegeny korulmenyek kozott elo festok, muveszek is, am ok a kornyezo huvosebb hegyekben huztak meg magukat.

A 8 kilometer hosszu Promenade des Anglais, azaz az "Angol setany" a reptertol a varoskozpontig huzodik. A tengerpart kanyarulatat koveto plazson 15 strandot, elegans szallodakat, tagas setanyt es bicikliutat talalunk. Ez a varos kozmetikazott arca, de par utcaval arrebb, mondjuk a vasutallomas (es a kozelben levo szallasom) kornyeket az eszak-afriaki arabok, feketek, tavolkeleti immigransok es leszarmazottjaik uraljak. Eleg sok a ketes kinezetu leszakadt alak, koldus es hajlektalan, ezert este nem art ovatosnak lenni. A kornyek elonye viszont, hogy olcson lehet kajalni, boltbol vasarolni. A kebabosnal is tobbre mentem az arabommal, mint a magas szintu francia nyelvtudasommal (En egy bagett vagyok.) es a meg annal is jobb osfrancia arisztokrata kiejtesemmel. Egyebkent nagyon kedvesek es segitokeszek voltak a franciak, nekem eddig mindig jo tapasztalataim voltak veluk, itt is, Parizsban es Baszkfoldon is, nem ertem miert mondjak, hogy bunkok az emberrel, ha nem beszelunk franciaul. Nem! Velem legalabbis nem.

Promenade des Anglais setany

Az Angyalok (Anges) oble es az "Angol setany" a varhegyrol
A Place Masséna az oszlopon guggolo furcsa fluoreszkalo emberkekkel. Valami muveszet..
Nizza ovarosa eppen olyan, mint barmely mas olasz varose. Szuk utcak, apro terek, kiteregetett ruhak az ablakokban, kavezok es ettermek. Csak itt franciaul beszelnek.
Az Arenas, a repter melletti modern varosresz irodahazakkal, a Phoenix park szomszedsagaban. Erdemes megnezni a parkot ha repulore vagy csatlakozasra var az ember, a reptertol ugyanis 5 perc setara van, el lehet utni az idot a tropusi uveghazban es lehet tengeri herkentyuket, teknosoket es madarakat nezegetni.
Megerkezesem utan eloszor Monacot szerettem volna latni. Jo tudni, hogy a repterrol kozvetlen buszos transzfert 23 Euroert arulnak egy utra (!) , ha viszont elobb bemegy az ember Nizzaba (1 Euro) es onnan megy busszal Monacoba, akkor azt plusz 1 Euroert meg lehet tenni. Ez am az ugyes lehuzas, aki nem nez utana vagy lusta, az fizet! Sot, 4 Euros napijeggyel megoldhato a repteri tranzit, az egesz napos kozlekedes Nizzaban es a busz Monacoba. Meghogy draga hely! A helyi busz Monacoba dugig van, lassu, es kenyelmetlen, meg kell hagyni, de szinte ingyen van. A taj szep, a tengerparti uton pedig megcsodalhatjuk az "Eze" es a hozza hasonlo falvakat es kikotoiket.


2008/10/09

Côte d’Azur II: Monaco & Cannes

Monaco


Nizzatol mindossze 16 kilometerre az olasz hatar fele indulva talaljuk a vilag masodik legkisebb allamat, Monacot. (a legkisebb Vatikan) Az apro varosallam mindossze 3 kilometert foglal el a tengerpartbol, a keskeny foldsav igy a vilag egyik legsurubben lakott helye. A franciakkal valo megegyezes utan 1861-ben lett fugettlen, jelenleg II. Albert uralja. Egy viszonylag uj ketoldalu megallapodas ertelmeben a csak Franciaorszaggal hataros miniallam akkor sem valhat Franciaorszag reszeve, ha a tronnak nincsen orokose. Az 5000 fos adoparadicsomban a foleg franciakbol es olaszokbol allo "oslakossagnak" nem kell adot fizetni es a lakbereket is mestersegesen alacsony szinten tartjak. Ha jok az informaciom, kb 30-40 munkanelkuli van az orszagban. Monacoban, hogyan is mondjam.. "meglehetosen lazak" az adozasi es a penzmosas elleni nemzetkozi torvenyek ertelmezese, igy az oslakosokon kivul tele van dusgazdag es simlis emberekkel, akik itt biztonsagban erezhetik magukat. Kinjukban kaszinozgatnak, vagy naphosszat torolgetik yacht-jaikat a kikotoben. Latszolag nem szeretik a nyilvanossagot, de ez nem igaz, semmi kifogasuk nincsen az ellen (vagy megszoktak), ha egy japan vagy nemet turistacsoport tagjai 5 meterrol az arcukba fenykepeznek, mikozben reggelijuket fogyasztjak a fedelzeten. Lenyeg a feltunes es a fenyuzes, ebben az ujgazdag oroszok jarnak elen. Ez ITT rendben is van, Monaco a milliomosok jatszotere.
Megegy erdekesseg, csak eszembe jutott. Monaco nem tagja az EU-nak, de a hivatalos fizetoszkoz az Euro. Egyebkent nem draga, illetve tele van kimondottan turistabarat ettermekkel es tomegkozlekedni is olcso. Dublin dragabb.

Monaco hercegseg szinte csak Monaco varosbol all, aminek negy kerulete van: Monaco-Ville, Fontvieille, a kaszinojarol hires Monte Carlo es a La Condamine kikoto. (kovetkezo kepeken)

Az oceanjarok is kikotnek itt egy-ket napra
van mit a tejbe apritani..


A Monacoi Nagydijat 1929. ota rendezik a varos utcain, ez egyebkent a Forma-1 -es futam leglassabb palyaja (Circuit de Monaco), annak is leglassabb szakasza a hirhedt balos "Loews hajtukanyar" a Fairmont (egykori Loews Hotel - innen a nev) es Grand Hotelokkal szemben. A kanyart a versenyzok kb 45 km/h sebesseggel tudjak csak bevenni. Amugy is lakott terulet!

Talald meg az 5 kulonbseget a kepeken!
Monte Carlo-ban talalhato a hires kaszino, a fo turista attrakcio, ezert sajnos lepni sem lehet a bameszkodoktol. Ha leadod a taskadat esetleges kalapodat es kameradat, akkor bemehetsz. A ruhatar ingyenes, de a kiiras szerint "borravalot elfogadnak", de edes ez! Elvileg lehet jatszani 1 Euroval is a ruolette-en, de nem ereztem egeto szuksegesseget, hogy kivarjam a sorokat, egyebkent sem vagyok nagy szerencsejatekos. Mivel fenykepezni sem lehetett, meglatogattam a mellekhelyiseget. Sokan nem mondhatjak el, hogy a Monte Carlo-i Casinoban pisiltek. Ez az erzes megnyugvassal toltott el.
Uuuuuh, mennyivel megy??
a kaszino elotti ter es parkolo

es kismillio erdeklodo..
Vegezetul egy ismerosnek tuno kep az obolrol: A celegyenes.

Cannes. Masnap reggel a Nizzatol 35 km-re keletre fekvo Cannes-ba indultam. Az elozo napi buszos "megprobaltatasok" utan ezuttal a dragabb, de kenyelmesebb vonatozast valasztottam. A Cannes-i Fesztival a vilag legnivosabb es legelismertebb filmfesztivalja, raadasul pont Cannes-ban rendezik! Na de miert pont itt van a rendezveny? Politikai okai vannak. A vilag legregebbi filmszemlejen, a Velencei Nemzetkozi Filmfesztival 1938-as evadjan jott az otlet, hogy a valahol a napfenyes francia rivieran kellene rendezni a filmszemlet. Ugyanis Velenceben a nemzetkozi zsurire egyre nagyobb nyomas nehezedett a naci Nemetorszag es fasiszta Olaszorszag reszerol, hogy olasz es nemet propaganda filmek kapjak az Arany Palma dijak ottani megfelelojet. Az amerikai, britt es francia zsuritagok rendre kivonultak es hamarosan megalmodtak egy fuggetlen filmes seregszemlet. A francia kormany a napos orak szama es termeszeti szepsegek miatt valahol a Cote d'Azuron kepzelte el a helyszint, mikoris Cannes varosa felajanlotta az akkor epulo kaszinot, melynek nagytermeben alakitottak ki a vetitotermet. 1939. szeptember 1-re terveztek a megnyitot, de kozbeszolt a tortenelem, aznap tort ki a II. Vilaghaboru. 1946-tol aztan par ev kihagyas mellett (penzhiany miatt) minden evben megrendezik a filmes szemlet Cannes-ban.

A Croisette korut a tengerparton
Cannes egyebkent "nem nagy durranas", szep varos, de semmivel sem kulonlegesebb a kornyezo telepuleseknel: kikoto, ovaros, tengerpart combo. Egyedul a filmfesztival miatt van igy tullihegve. A fesztival alatt a 70ezres kisvaros lakossaga megharomszorozodik.

Mivel a varosban nem sok latnivalot talaltam, atkompoztam egy kozeli kis szigetre, Île Sainte-Marguerite-re.
Mogottem Cannes
A kristalytiszta vizzel korulvett, mindossze 3 kilometer hosszu erdovel boritott szigetet konnyen be lehet jarni gyalogosan (mashogy nem is lehet). Par lakohaz mellett talalunk egy eroditmenyt, ami egykor bortonkent is funkcionalt. Itt tartottak fogva a francia tortenelem regenyes alakjat, a Vasalarcost, mielott atszallitottak a Bastille-ba.
Az egykori borton ma diakszallokent uzemel, mini postaval es kosarlabda palyaval.
akik nem jutottak ki innen
Fel oranal nem lehet tobbet gyalogolni ugy, hogy ne a parton talald magad. Ez egy szep borton. A tengerpart a Cote d'Azuron egyebkent szinte mindenutt apro kavicsos, ezert a hullamok keltette hang is erdekes, hangos "csorgos-ropogos".
Par ora seta utan visszatertem Cannes-ba, felmentem az ovarosba, innen a legjobb a kilatas a varosra. Ime a Filmpalota szepnek nem mondhato epuleteszarnya es az errefele elmaradhatatlan yacht kikoto.
Tetszett a francia riviera, es tenyleg azur kek a viz, de szerintem kicsit tul van reprezentalva es tele van "igazi", de foleg mumajer emberekkel. Majd nyugdijaskoromban lehet, hogy visszanezek hoszabb idore, mondjuk telelni. Addig meg gyujtok egy kis zsetont!